Azt hiszem, a koncerteknél változatosabb témát nehéz lenne találni, ami a fotózást illeti. Már egy zenei műfajon belül is nagyon széles a kínálat, ami a zenei stílusokat – és persze minőséget illeti. Ha van átjárásunk zenei műfajok között, akkor aztán megnyílnak olyan kapuk, melyek mögött végtelen labirintus van, és talán sosem találunk ki onnan. Nos, a Die Antwoord csepeli bulija után néha csak néztem jobbra-balra, hogy hová kerültem!
A péntek esti buli előtt már érkeztek infók arról, hogy a fotózásnál elég szigorú szabályok lesznek. A helyszínen szintén megerősítették a management kéréseit és kikötéseit, de személy szerint ezekkel semmi bajom nincs, ha előre kérik, és nem utólag alkalmaznak különböző retorziókat.
A kezdés 20:30-ra volt kiírva, de a Barba sátra már jóval előtte csurig telt. Lényegében már a kezdéskor olyan hőmérséklet volt, hogy többen megszabadultak a pólójuktól is a közönségben.
A koncert szó nem is igazán helyénvaló olyan esetben, amikor a színpadon egyetlen dj szolgáltatja a zenei alapot, és ketten rappelnek rá. Nevezzük inkább partinak. Na de milyen partinak? Olyan elképesztő hangulat és tombolás volt, amilyet én még nem láttam.
A dalválasztásnak köszönhetően már a buli indítása is erős volt, de a csúcspont egyértelműen a Baby’s on Fire és az I Fink U Freeky volt. Gyakorlatilag a Barba Negra sátrának teljes „tartalma” egyszerre, ütemesen ugrált.
Az egyetlen ráadás szám után, még tíz óra előtt befejeződött a buli. Yolandi a szokásos cuki egérhangján kívánt minden jót: „Be happy, bye bye”.
Magam sem értem miért, de azt kell mondjam, tetszett, hatalmas bulit csináltak, hatással volt rám az este!
Köszönet a lehetőségért a LiveNation Magyarországnak és a Barba Negrának!
Die Antwoord beszámoló és fotók: Mahunka Balázs
További képek a galériában.
