Az előzenekar megtekintése a korai kezdés miatt sajnos elmaradt. Korábban már láttam a Mammoth WVH zenekart, bizonyára most is dögös alapot adtak a péntek este szép számmal az MVM-be látogató rock zene kedvelő közönség számára.
Saul Hudson – azaz Slash, nem először lépett fel Magyarországon, viszont számomra némi meglepetést okozott, hogy a Guns n’ Roses összeállása után is van még kedve és energiája ezzel a formációval is turnézni. Ez csak egy dolgot bizonyít: nincs kiégve, és számára nagyon fontos, hogy közönség előtt állhasson még most is, a hatvan felé közelítve.
A színpad meglehetősen alacsony volt a stadion méretéhez képest, aminek a fotósok és az első sorokban állók bizonyára örültek, azonban a nézőtér hátsó részéről nehezítette a jó rálátást a zenekarra. Ezt segítette a két oldalt elhelyezett, ma már szokásosnak mondható LED fal, azonban más technikai bravúrnak nyoma sem volt. És milyen jó volt így! Kimondottan „oldschool” jellegű volt a látvány, a színpad mögött egyetlen hatalmas molinó volt megvilágítva, és még a színpadot beterítő füsttel is igen mérsékelten bántak.
Kimondottan élveztem, hogy semmi nem vonta el a figyelmet a zenétől. A szerényebb színpad építésnek egy fontosabb hatása is van, a mai viszonyokhoz képest sikerült a jegyárakat alacsonyabban tartani. A koncerten készült videókat visszanézve azt gondolhatnánk, hogy 10-15 éves felvételt nézünk. Aki szeretné újra átélni a múlt heti élményt, a Koncert Magazin jóvoltából megteheti:
Kedves és egyedi gesztus volt Todd Kerns basszusgitáros erősítőjére kihelyezett magyar zászló, közepén Dammit felirattal, és ugyanez a motívum díszelgett a pólóján, csillag formában. Brent Fitz pedig egy magyar mezben dobolta végig a koncertet.
Az énekes Miles Kennedy végig nagyon jól énekelt, nagyon közvetlen, barátságos és kedves fickónak tűnt. Egy-egy dal erejéig megpihent koncert közben, addig Todd Kerns kiválóan helyettesítette az éneklésben.
A kommunikáció nekem nagyon hiányzott Slash-től, gyakorlatilag egy gitározó robot módjára tolta le a bulit. Mintha csak kötelességből csinálná, és azt várná, hogy túl legyenek rajta. Nyilván ez nincs így, egyszerűen csak ilyen alkat. Amit a színpadon a húrokkal művelt, az hibátlan volt, élmény volt hallgatni a kétórás program során.
Köszönet a lehetőségért a LiveNation Magyarországnak!
Köszönet a fotókért a szülinapos Réti Zsoltnak!